George R. R. Martin:
A Game of Thrones

Noha ezt a k�tetet is ny�ladzva aj�nlott�k k�l�nf�le ismer�seim, sok�ig nagyon nem akar�dzott nekikezdenem. Nem tudtam elk�pzelni, mi �jat lehetne kihozni a sokk�tetes Gy�r�k Ura-kl�nokkal ellapos�tott „h�jfentezi” m�fajb�l. A ny�ladz�sok sz�neteiben kapott v�laszokb�l megtudtam, hogy ebben a k�nyvben m�g m�gia meg monszterek se nagyon vannak — akkor meg mi �rtelme az eg�sznek?, gondoltam nagy b�lcsen. De mindenekel�tt a m�rete tasz�tott: nem el�g, hogy ez a reg�ny �nmag�ban nyolcsz�z oldal, van m�g �t tov�bbi k�tet, amik k�z�l az egyik k�t ezeroldalas r�szre van bontva, akkora ihlete volt a mesternek. Ha az els� r�sz rossz, akkor az ember f�l�slegesen verekedte �t mag�t egy f�lt�gl�n, ha meg valamennyire is �rdekes, akkor �jabb �t-hatezer oldal ker�l fel az am�gy is t�lterhelt olvasm�nylist�ra. Kinek kell ez, k�rem? Az volt a benyom�som, G. R. R. Martin �gy pr�b�l t�ltenni minden l�tez� high fantasy hepta- �s cental�gi�n, hogy �r egy sorozatot, aminek mindegyik k�tete hosszabb, mint a teljes Gy�r�k Ura. (Ez egy�bk�nt igaz is.)

De v�g�l nekikezdtem, nagy finny�san. Az elej�n van k�toldalas t�rk�p, ahogy kell, K�s�rtet-erd�vel meg nagy tengerrel meg sok v�rral, a v�g�n vagy harminc oldalnyi csal�dfa, mindenf�le nemesi h�zakkal, a kett� k�zt meg... h�t igen, az a bizonyos nyolcsz�z oldal. Teltek, m�ltak a fejezetek, id�nk�nt letettem a k�nyvet, magammal vittem a villamosra, pihentettem, �jrakezdtem... Azt�n, egy ponton, valami megv�ltozott. Mikor m�r megtanultam a neveket, mikor m�r nem zavartak a fejezetek k�zti szerepl�-v�lt�sok, mikor kezdtem �tl�tni a sz�mtalan nemesi h�z strukt�r�j�t, rokons�gi viszonyait �s hatalmi visz�lyait, a szerepl�k pedig val�s�gos, plasztikus alakokk� v�ltak a k�pzeletemben — akkor valahogy hirtelen �letre kelt a H�t Kir�lys�g, a j�gfallal v�dett rideg �szakt�l eg�szen az uralkod�i sz�khelyig, a v�rosok k�z�pkorias ny�zsg�s�t�l a f��ri v�rak mikrovil�g�n �t a vadonok susog�s�ig �s a kik�t�k forgatag�ig. Hirtelen elkezd�d�tt az a bizonyos id�szak, mikor p�r�gnek az oldalak, �s az ember nem az�rt rakja zsebre a k�nyvet a villamos fel� menet, hogy �mmel-�mmal belen�zzen, hanem hogy tov�bb falja a t�rt�netet, amint egy pillanatra is egy helyben �ll, elfelejtsen lesz�llni a k�nyv miatt, rosszall�an b�kd�ss�k az ellen�r�k �s ide-oda taszig�lj�k figyelmes utast�rsai. Az els� �tven oldal m�g viszonylag lassan ment, a k�vetkez� sz�z�tven picit gyorsabban, azt�n a marad�k hatsz�z szempillant�s alatt elsuhant — �s a nyolcsz�zadikra �rve, nagy katarzis �s s�hajtoz�s ut�n, h�t igen, �n is ny�ladzani kezdtem, hogy hol a t�bbi r�sz.

Node f�lre az ext�zist, l�ssuk a port�k�t. Mir�l is van sz�? A reg�ny egy r�vid (sok�ig �rtelmezhetetlen) horror-sztorival indul a sarkk�r k�zel�ben, de ut�na r�gvest belecsapunk a cselekm�nylovak k�z�. A helysz�n egy �szaki uradalom, a b�szke �s gerinces Lord Eddard Stark v�ra, aki b�k�ben �s boldogs�gban �l feles�g�vel, �t gyermek�vel �s v�rn�p�vel: csendben fejezgeti le a csavarg�kat, neveli gyermekeit �s igazgatja a tartom�nyt. P�r r�vid hangulatteremt� jelenet ut�n azonban nem kisebb szem�ly �ll�t be hozz�, mint maga a kir�ly, Robert Baratheon, aki messze d�lr�l, a f�v�rosb�l �rkezik eg�sz udvartart�s�val. Lord Stark �s Robb �fels�ge r�gi bar�tok: fiatal nemesekk�nt egy�tt d�nt�tt�k meg a kor�bbi �r�lt uralkod� hatalm�t, �zt�k el �s irtott�k ki csal�dj�t, �s hoztak �j b�k�t a kontinensnyi birodalomnak. A pohos �s mocskos sz�j� kir�ly most azt akarja, hogy Lord Stark tartson vele a f�v�rosba, King’s Landing-be, �s foglalja el a nemr�g elhunyt korm�nyz� hely�t.

Innen rugaszkodik neki a Song of Ice and Fire c�m� saga, �s kezd k�l�nf�le sz�lakra bomlani, melyekb�l lassan �ssze�ll egy r�gi �s egy elj�vend� hatalmas h�bor� tabl�ja. Az els� k�tet f� t�m�j�t Lord Eddard udvarbeli viszontags�gai jelentik: a nyakas �szaki v�rurat �res �llamkassza, alattomos, alakoskod� tan�csad�-test�let — �s egy igen veszedelmes rejt�ly fogadja a kir�lyi sz�khelyen. El�g hamar kider�l ugyanis, hogy az el�z� korm�nyz� nem egyszer�en elhunyt, hanem meggyilkolt�k, feltehet�leg az�rt, mert furcsa dolgokat tudott meg a tr�nra �csing�z� egyes udvari csoportokr�l. De nemcsak a f�v�rosban zajlik az �let: az udvari intrik�kkal p�rhuzamosan messze d�len szervezkedik az el�z�tt kir�ly utols� sarja, Viserys Targaryen (a reg�ny elej�n �pp eladja a kish�g�t egy tat�rjelleg� lovas n�p vez�r�nek, rem�lve, hogy a cser�be �g�rt p�r ezer lovassal visszah�d�thatja �sei tr�nj�t). �jra meg �jra felt�nik a nagy �szaki Fal, ez a t�bb tucat m�ter magas j�g-er�d�tm�ny, mely a birodalmat z�rja le a sarkk�r�n tany�z� (�ll�t�lag r�g kipusztult) kellemetlen l�nyek el�l. A falat egy k�l�n lovagrend-f�les�g �rzi �s gondozza; sz�muk azonban egyre fogy, t�bbnyire szedett-vedett b�n�z�ket k�ldenek hozz�juk ut�np�tl�sk�nt, az el�lj�r�k pedig meg�regedtek: �j vezet�re �s friss emberekre lenne sz�ks�g, mert hossz� t�l k�zeleg, �s mintha mozgol�dni kezdene az erd�... A cselekm�ny utols� sz�l�t Lord Eddard feles�ge, Catelyn k�pviseli, aki f�rje ut�n indul a f�v�rosba, hogy kider�tse, ki �s mi�rt pr�b�lta meg�lni egyik fi�t a kir�lyi l�togat�s alatt, majd k�ld�tt b�rgyilkost r�, mikor — megnyomordva — m�gis �letben maradt. Ez a nyomoz�s ind�tja el azt�n a lavin�t, melynek nyom�n �jrakezd�dik a tr�nok�rt v�vott gyilkos sakkj�tszma. 

A fenti r�vid �ttekint�sb�l is �rezhet�, hogy meglehet�sen nagyszab�s� t�rt�netr�l van sz�: egy eg�sz kontinensnyi vil�g b�k�je borul fel az els� k�tetben, �s t�bb ezer oldalra elegend� visz�ly magvait hinti el a szerz�. A monumentalit�s �rz�s�t csak fokozza, hogy a t�rt�n�seket felv�ltva l�tjuk kb. tucatnyi k�l�nb�z� szerepl� szemsz�g�b�l, akik sokszor nem is visznek �n�ll� cselekm�nyvonalat, hanem ugyanazt az esem�nysort komment�lj�k elt�r� szemsz�gb�l. A sokszerepl�s�g, amellett, hogy m�g �rz�kletesebb� teszi az am�gy is nagyon sz�nesen megjelen�tett vil�got, tov�bb er�s�ti azt az �rz�st, hogy a figur�k itt csak b�buk egy olyan j�tszm�ban, mely kiszabadult az ir�ny�t�suk al�l: ez nem „b�tor h�s�k/gonosz var�zsl�” t�pus� mese, itt senki sincs biztons�gban, �s senki sem j� vagy rossz igaz�n.

Martin kiv�telesen realisztikus k�rnyezetet teremtett, reg�ny�b�l m�gsem lesz fantasybe �t�ltetett H�bor� �s b�ke (noha lehetne): a H�t Kir�lys�g, szinte tapinthat�an val�s�gos jellege ellen�re, tele van kalanddal �s a legnemesebb fantasy-hagyom�nyhoz m�lt� izgalmakkal, sokkal ink�bb, mint a m�gi�val �s sz�rnyekkel telet�m�tt tucatvil�gok. Ut�lom a bor�t�kra �sszevagdosott kritika-id�zeteket („Rendk�v�l... k�l�nleges... reg�ny”, eredetiben: „Rendk�v�li m�don visszatasz�t� f�rcm�, mely az unalom k�l�nleges m�lys�geinek felvillant�s�val t�nik ki — a reg�ny sz� t�l h�zelg� r�”), de mikor a Game of Thrones-on „sz�d�t�, gigantikus perspekt�v�kr�l” �s hasonl�kr�l lelkendeznek az angol napilapok, m�giscsak igazuk van. M�r az els� k�tet alapj�n vil�gos, hogy a Song of Ice and Fire eg�szen k�l�nleges fantasy saga, a vil�gteremt�, t�rt�nelemsz�v� epikus fant�zia p�ld�tlan tombol�sa. Nem is az oldalsz�mok �s egy�b k�ls�s�gek miatt: sokan sokf�le v�gtelen�tett sorozatot �rtak m�r kital�lt vil�gokon, amikhez ugyan�gy volt t�rk�p K�s�rtet-erd�vel �s kast�lyokkal, csal�dfa-gy�jtem�ny nemesi h�zakkal — m�gse ny�g�zik le �gy az embert. Mit tudhat ez a k�nyv, amit a t�bbi nem?

Azt hiszem, a kulcs, furcsa m�don, Martin novella-�r�i k�pess�g�ben rejlik. A mesternek elk�peszt� szeme van az apr�, mindennapi, egyszer� �s m�gis megkap� r�szletekhez: az egyes fejezetek mintha k�l�n�ll� kis novell�k lenn�nek, melyek sokszor valami teljesen ban�lis helyzettel indulnak, de a szerz� keze alatt szervesen bomlik ki bel�l�k egy-egy t�k�letes, lekerek�tett kis epiz�d, mely valami fontosat tesz hozz� a nagy cselekm�nyhez. Eg�szen kiv�teles dolog, hogy valakinek nemcsak a csal�dfa-, vil�g- �s t�rt�nelem-tervez�shez, nemcsak a hadj�ratok le�r�s�hoz �s epikus tabl�khoz van �rz�ke, hanem az ilyen mindennapi r�szletekhez: az apr� csal�di epiz�dokhoz, az uralkod� mindennapjaihoz, a harag vagy lelkesed�s m�l� pillanataihoz, a legk�l�nf�l�bb figur�k v�ltoz� �rz�seihez. A Song of Ice and Fire monumentalit�sa az ilyen hangulatok �s kis konfliktusok sz�zainak mozaikszil�nkjaib�l �p�l fel. Martin mesteri skiccek sorozat�ban v�zolja fel a kontinens t�jait �s t�rt�net�t, �s a k�nyv v�g�re �rve �gy �rezz�k, mintha valami gig�szi hegycs�csr�l lepillantva tekinten�nk �t a K�s�rtet-erd�t�l a d�li s�ks�gokig terjed� vid�ket, melynek minden porcik�ja elevenen �l a tudatunkban, tele titokkal �s intrik�val �s pezsg� mindennapokkal. Nem tudom, hogy csin�lja ez a pasas, de valami�rt az az �rz�sem, hogy ha �n kezden�m le�rni, hogyan lovagol ki a v�r�r a fiaival egy kiv�gz�sre, vagy mire gondol a kisl�nya h�mz�s k�zben, abb�l nem sz�letne meg p�r sz�z oldal ut�n ehhez foghat� vil�g.

Egy ilyen reg�nyfolyammal h�rom dolgot neh�z csin�lni: elkezdeni, folytatni �s befejezni. Elkezdeni az�rt, mert egy teljes vil�got kell a null�r�l fel�p�teni �s �rdekess� tenni annyira, hogy kib�rjon t�bb k�tetet, folytatni az�rt, mert az egyes k�teteknek egyszerre kell �n�ll� reg�nynek lenni�k �s kapcsol�dniuk a nagy eg�szhez, �s befejezni az�rt, mert egy ilyen l�pt�k� t�rt�net elker�lhetetlen�l azzal fenyeget, hogy szappanopera lesz bel�le: ha m�r megvan az a p�r sz�z �vnyi t�rt�nelem a maga fordulataival, meg a reg�nyben meg�nekelt konfliktusok �vei-�vtizedei, valami drasztikus (�s �pp ez�rt furcsa) lez�r�s h�j�n a t�rt�net b�rmikor �jrakezdhet�, b�rmikor el� lehet szikr�ztatni �jabb visz�lyokat. Fogalmam sincs, Martin mit tervez: az utols� (hatodik) k�tet tal�n 2004 v�g�n vagy 2005-ben fog megjelenni, �s �ll�t�lag valami v�ratlan „H�sz �v m�lva...” t�pus� v�lt�s lesz a legv�g�n — de ezen r��r�nk akkor t�prengeni. Egy ilyen vil�gon j�p�r k�tetig sz�vesen id�zik az ember.

Konvencion�lis alapok, p�ld�tlan kidolgoz�s, �s hatezer oldal garant�lt gy�ny�r: �me a bizony�t�k, hogy f�l�slegesen ki�ltanak ki halottnak m�fajokat, mert minden m�faj meg�j�that�, ha a megfelel� ember ny�l hozz�. T�z �s f�l pont a t�zb�l.

rampion

Magyarul megjelent Tr�nok harca c�mmel 2003-ban, az Alexandra kiad�n�l.

http://endless.hu/

Term�szetesen most sem a�nlok olyan k�nyvet, amit m�g nem olvastam.

Ezt is sz�vesen aj�nlom mindenkinek, nekem elnyerte a tetsz�sem :)

Eriel