EGYSZARV� (qilin) Az egyszarv� az �kori mitol�gia csod�latos �llata. Neve magyar�zat�t a qi "h�m egyszarv�" �s a lin "n�st�ny egyszarv�" szavak �sszevon�s�b�l magyar�zz�k. Az egyszarv�t k�l�nf�lek�ppen �rj�k le, de amiben megegyeznek, hogy az egyszarv� egyes r�szeit k�l�nb�z� �llatok testr�szeihez hasonl�tj�k: az egyszarv� teste, mint a szarvas�, csak kisebb, nyaka, mint a farkas�, farka bik��, egy szarva van, amely puha sapk�ban (ti. r�n�tt h�sban) v�gz�dik, pat�ja l��, sz�re tarka (m�s v�ltozatok szerint v�r�sesbarna). A forr�sok feh�r �s z�ld egyszarv�t is emlegetnek. J�r�s k�zben nem tapossa el a f�vet �s a bogarakat, �l� f�vet nem fogyaszt, kiz�r�lag csod�latos n�v�nyekkel t�pl�lkozik. Egyes elk�pzel�sek szerint m�g rep�lni is tud, �s �gy j�r a v�zen, mintha f�ld�n l�pkedne. A legr�gibb sz�vegekben a szarvasok vez�rek�nt t�nik fel, de mindenk�ppen � az �llatok feje (a madarak� a f�nix). Megk�l�nb�ztet� jegye a szarva, amely tompa, �gy nem tud �rtani vele. Az �kori szerz�k a ren (embers�gess�g) mor�lis-etikai kateg�ri�j�nak megtestes�l�sek�nt fogt�k fel az egyszarv�t. Az egyszarv� egyszarv�s�g�hoz kapcsol�d� szimbolik�t k�l�nf�lek�ppen �rtelmezik: az egyik v�ltozat szerint az orsz�g egys�g�nek jelk�pe, a m�sik szerint az uralkod� egyeduralm��. A taoista legend�kban a Xiwangmu k�s�ret�be tartoz� halhatatlanok j�rnak feh�r egyszarv�n. A r�gi id�kben sok legenda sz�lt az egyszarv� megjelen�s�r�l vagy elfog�s�r�l, mindkett� az ide�lis, b�lcs �s hum�nus korm�nyz�s kedvez� el�jel�nek sz�m�tott. A hagyom�ny szerint az egyszarv� t�bb �vsz�zad alatt csak egyszer jelenik meg, egy legenda szerint Konfuciusz sz�let�se el�tt is megjelent a vil�gban. Kultusza ez�rt b�lcs �s er�nyes emberek sz�let�s�be vetett hithez kapcsol�dott. A n�pi hiedelemben az egyszarv� megjelen�s�t fi�gyermek sz�let�s�vel hozt�k kapcsolatba. �pp ez�rt hagyom�nyos k�pi �br�zol�s�n, a j�k�v�ns�gokat k�zl� nyomatokon, sz�nes pap�rkiv�g�sokon az �gb�l al�sz�ll� egyszarv� csecsem�t hordoz. Alakja bizarrm�don �sszef�gg a zsir�ffal, ennek magyar�zata, hogy a Ming-dinasztia idej�n az Afrika keleti partj�ig eljutott tengeri exped�ci� aj�nd�kba kapott zsir�ffal t�rt vissza, amit az udvari tud�sok egy�rtelm�en az egyszarv�val azonos�tottak �s a Ming-h�z vir�gz�s�nak �s a b�lcs cs�sz�r uralkod�s�nak igazol�s�nak vett�k. www.terebess.hu

C�mertan

A c�merek olyan pajzsra helyezett, m�rtani form�kb�l �s stiliz�lt k�pekb�l meghat�rozott szab�lyok szerint megszerkesztett, �r�k�lhet� vagy tart�s haszn�lat� sz�nes jelv�nyek, amelyek tulajdonosaik – term�szetes �s jogi szem�lyek – azonos�t�s�ra szolg�lnak.

A c�merek a XII. sz�zadban Nyugat-Eur�p�ban alakultak ki �s a lovagi fegyverzet f� elemeit jelen�tik meg. Ennek megfelel�en r�szeik: 1. a c�merpajzs, 2. a sisak a sisaktakar�val, 3. a sisakd�sz, 4. a k�ls� d�szek (pajzstart�, rangjelz� korona, c�merpal�st, c�mers�tor, jelmondat vagy csataki�lt�s, stb.) Ezen elemek k�z�l a c�mer f� r�sze a pajzs a d�sz�tett sisakkal, a t�bbi kieg�sz�t� elem. A sisakd�sz leggyakrabban a c�merpajzs �br�j�t ism�tli, eredet�b�l k�vetkez�en azonban nem mindig stiliz�lt form�ban.

A c�merpajzs alakja az �l� heraldika kor�ban a val�ban haszn�lt pajzsform�kat ut�nozza, m�g a hanyatl� heraldika kor�ban egyre ink�bb dekorat�v elemm� v�lik. A leggyakoribb pajzsform�k: a h�romsz�glet�, a cs�csk�s talp�, a kerektalp� vagy doborpajzs, a t�rcsapajzs, a hegyes talp�, az ov�lis, a kerek vagy tat�rpajzs, a l�f�pajzs, a rutapajzs. Ez ut�bbit els�sorban a n�k haszn�lt�k. A pajzs �ll�sa lehet egyenes vagy d�nt�tt. A pajzsok egym�s mell� rendelhet�k, illetve egy pajzson t�bb c�mer is egyes�thet�.

A sisak lehet z�rt (csupor-, cs�b�r- �s cs�rsisak), illetve nyitott (rost�lyos vagy tornasisak). Elengedhetetlen r�sze a sisaktakar�, amelyet sisakkorona vagy tekercs kapcsol a sisakhoz.

A sisakd�sz legt�bbsz�r, de nem minden esetben azonos a pajzson l�that� c�merk�ppel vagy annak r�szlet�vel. Ha a pajzson l�that� k�p mesteralak, akkor azt seg�d-sisakd�szen (sassz�rny, b�l�nyszarv, stb.) �br�zolj�k. Szemben a pajzson l�that� stiliz�lt k�ppel, a sisakd�sz �ltal�ban plasztikusan �br�zolt.

 A c�mertart�k k�z�l leggyakoribbak az emberalakok, a k�pzelt �s val�di �llatok, illetve a n�v�nyek.

A heraldikai m�zak k�t csoportra oszthat�k: f�mekre �s sz�nekre. A heraldika k�t f�met haszn�l: az aranyat �s ez�st�t, amelyet a s�rga �s feh�r sz�n helyettes�theti. A korai heraldika n�gy sz�nt haszn�lt: ezek a v�r�s, a k�k, a z�ld �s a fekete, amelyekhez a hanyatl� heraldika kor�ban a barna, a b�bor �s a narancs j�rult, illetve bizonyos c�merk�peket term�szetes sz�neikben alkalmaztak. A felsorolt sz�nek �s f�mek grafikai jelz�ssel is �br�zolhat�k. A c�mer bor�t�sai k�z� tartoznak a pr�mek (hermelin—ellenhermelin, evet—ellenevet) is, ezek azonban a magyar heraldikai gyakorlatban igen ritk�n fordulnak el�.

A heraldika sz�nszab�lyai szerint egy sz�nnek csak egy �rnyalata haszn�lhat� egy c�merben. Ugyanilyen fontos szab�ly, hogy sz�nre sz�n, vagy f�mre f�m nem ker�lhet. Az �l� heraldika kor�ban a c�merk�peket term�szetes sz�n�k helyett az ahhoz legk�zelebb �ll� heraldikai sz�nnel �br�zolt�k.

A c�mer�br�k k�t csoportra oszthat�k: mesteralakokra �s c�merk�pekre. A mesteralakok a c�merpajzsnak a m�rtani vonalakkal t�rt�n�, szab�lyos feloszt�sa sor�n j�nnek l�tre. Az oszt�vonal lehet egyenes, hull�mos, fodros, felh�s, fogas, l�pcs�s, orm�s, mank�s, stb.

A pajzs v�zszintes vonallal val� oszt�sa a v�g�s, f�gg�leges vonallal val� oszt�sa a has�t�s, har�nt vonallal val� oszt�sa a har�ntoszt�s (r�gies nev�n a szel�s). P�ros sz�m� vonallal val� v�g�s eset�n p�ly�k, has�t�s eset�n c�l�p�k, szel�s eset�n har�ntp�ly�k j�nnek l�tre, amennyiben a pajzson k�t m�z v�ltakozik. A p�lya �s c�l�p akkor lebeg� helyzet�, ha nem �rinti a pajzs sz�leit; ha csak egyik v�ge �rinti a pajzs sz�l�t, akkor az ellenkez� ir�nyba mutat�. A p�lya �s c�l�p lehet kock�kb�l �sszerakott, l�kelt, mesteralakokkal vagy c�merk�pekkel megrakott, sz�tv�gott, sz�ttolt, megt�rt, stb.

A pajzs oszt�vonalai lehetnek nem p�rhuzamosak is; az ilyen m�don l�trej�tt pajzsok k�z�l legfontosabb a negyedelt, a gerezdelt, a r�m�s, stb. pajzs. Ugyancsak a pajzs ilyet�n val� oszt�sa a gall�roz�s, a s�vegez�s, az �kkel val� oszt�s. Nem p�rhuzamos vonalakkal l�trehozott mesteralak a szarufa, a ruta, a telek, az �gas, a villa. K�r alak� mesteralak a biz�nci (amely mindig f�m) �s a lep�nyes (amely mindig sz�n).

K�l�nleges c�mer�bra a kereszt, mivel mesteralaknak �s c�merk�pnek is felfoghat�: ha sz�rai �rintik a c�merpajzs sz�leit, akkor az el�bbiek, ha nem �rintik, az ut�bbiak k�z� szok�s sorolni. A sz�rak helyzete, sz�ma, ar�nya, v�ge, stb. alapj�n sz�mtalan fajt�j�t k�l�nb�ztetj�k meg: Szent Andr�s-, Szent Gy�rgy-, Szent Jakab-, Szent L�z�r-, Szent Antal-kereszt, latin, g�r�g �s orosz kereszt, kett�s- vagy lotharingiai kereszt, horgas, nyilas, horgonyv�g�, mank�s, keresztv�g�, stb. kereszt, m�ltai, p�pai, Toulouse-i, jeruzs�lemi, vill�s kereszt – �s m�g folytathatn�nk.

A c�merk�peket h�rom nagy csoportra szok�s osztani: 1. val�s�gos �s k�pzeletbeli �l�l�nyek, 2. term�szeti k�pz�dm�nyek, 3. ember alkotta t�rgyak.

Ami az �l�l�nyeket illeti, gyakoriak az emberek vagy az emberi testr�szek �br�zol�sai. Kezdetekt�l sz�vesen emeltek c�merbe szenteket, fegyveres vagy k�l�nf�le foglalkoz�s� f�rfiakat. F�leg a magyar c�mertani gyakorlatban n�pszer� a lovas �br�zol�s. Sokszor tal�lkozunk testr�szekkel is: legt�bbsz�r karral, amely valamit – szably�t, m�s fegyvert, sz�l�f�rt�t, b�zasz�lakat – tart. Az emberalakok �br�zol�s�n�l fontos szab�ly, hogy az s�kban t�rt�nj�k. Ha az alak der�kt�l felfel� l�that�, n�vekv�nek, ha csak az egyik fele l�that�, el�t�n�nek nevezz�k.

A n�gyl�b� �llatok csaknem mindegyike lehet c�merk�p, leggyakoribb azonban az oroszl�n (inn�t a mond�s, amely szerint akinek nincsen c�mere, az oroszl�nt visel). Az �llatok lehetnek �gaskod�, l�p�, fekv�, ugr�, stb. helyzet�ek. �br�zol�suk nagy m�rt�kben stiliz�lt. Sok �llat �br�zol�sa saj�tos szab�lyokat k�vet: �gy p�ld�ul a leop�rd szembe n�z� oroszl�n, a tigris csak t�k�rrel �br�zolhat�, a heraldikai p�rduc szarvakat visel �s l�ngot f�j, stb.

A sz�rnyas �llatok k�z�l legn�pszer�bb a sas, amelynek �br�zol�sa – az oroszl�n�hoz hasonl�an – szint�n rendk�v�l stiliz�lt. A madarak egy r�sz�nek az �br�zol�sa is k�t�tt: �gy p�ld�ul a daru egyik l�b�ban mindig k�vet tart, a pelik�n �gy jelenik meg, hogy fi�k�it a v�r�vel t�pl�lja, a strucc �ltal�ban l�patk�t tart a cs�r�ben, stb. Halak, rovarok, kagyl�k, cs�sz�m�sz�k ugyancsak gyakori c�merk�pek.

A n�v�nyek k�z�l a heraldikai r�zsa �s liliom �br�zol�sa a legink�bb stiliz�lt, j�llehet �br�zolhat�k term�szetes form�ban is. A f�k �br�zol�s�ra jellemz�, hogy leveleik, term�seik ar�nytalanul nagy m�ret�ek. Gyakran t�nik fel c�mereken a sz�l�f�rt, a sz�l�t�ke, a b�zasz�l, a b�zak�ve.

A k�pzeletbeli l�nyek k�z�l leggyakoribbak az egyszarv�ak, a griffek, a f�nix, az �sszetett l�nyek (sell�, haltest� kutya, a sasember), a s�rk�ny, a baziliszkusz, a pegazus, a sz�rnyas bika.

Az �gitestek k�z�l a nap, a hold (vagy holdarc), az �st�k�s, a csillagok gyakori c�merk�pek magukban �s m�s c�mer�br�kkal is; a csillagok legt�bbsz�r hatsugar�ak. Hegyek, halmok, szikl�k a magyar heraldik�ban gyakran a c�merk�p al�t�maszt�s�ra szolg�lnak.

Az ember alkotta t�rgyak csaknem mindegyike felbukkan c�merk�pk�nt. Leggyakoribbak a fegyverek (hiszen a c�mert a visel�k t�bbs�ge vit�zs�g�rt nyerte adom�nyul), a mesters�gekhez tartoz� eszk�z�k (k�l�n�sen a c�hek eset�ben), haszn�lati t�rgyak, mez�gazdas�gi eszk�z�k, �r�ssal kapcsolatos t�rgyak (f�leg az egyetemek �s �rtelmis�gi foglalkoz�st �z�k eset�ben).

 A sz�neknek, mesteralakoknak �s c�mereknek eredetileg nem volt semmif�le jelent�se, a hasonl�s�g, a hagyom�ny �s a haszn�lat azonban k�s�bb tulajdon�tott ilyet nekik. �gy p�ld�ul a p�ly�t a foly�val szok�s azonos�tani, m�g a pelik�n, a b�r�ny �s olykor az egyszarv� is Krisztus-szimb�lum lett. A m�zak k�z�l az aranyat m�r az �l� heraldika kor�ban is nemesebbnek tartott�k a t�bbin�l.

Mivel a c�merszerz�sek nagy m�rt�kben �sszef�ggenek a katonai vit�zs�ggel, ez�rt a lovagi �s nemesi c�merek term�szetes m�don a hadakoz�s k�r�b�l veszik �br�ikat. Hasonl�k�ppen j�r el a kommun�lis heraldika is: a c�hek szersz�mokat, vettek fel c�mereikbe, m�g a v�rosok a v�rosfal felv�tel�vel mutatt�k be kiv�lts�gos helyzet�ket, az egyetemek pedig a tudom�nyra utaltak c�mereikkel. A v�rosi heraldik�ban nagyon elterjedt a v�d�szentek �br�zol�sa is. A mez�v�rosok �s k�zs�gek pecs�tjeiken (amelyek �br�ja a c�merek�hez hasonl� funkci�t t�lt�tt be) sz�vesen �br�zoltak a meg�lhet�s�kre utal� eszk�z�ket �s term�keket.

Gyakran tal�lkozunk �gynevezett besz�l� c�merekkel, amelyeknek �br�ja k�zvetlen�l a visel� nev�re utal.

 B�r a c�merek kezdetben a fegyverzeten jelentek meg, az id�k sor�n funkci�juk megv�ltozott �s egyre ink�bb d�szk�nt szolg�ltak. Ennek megfelel�en az �gynevezett c�merhordoz�kon t�nnek fel: z�szl�kon, pecs�teken, �rm�ken, �p�leteken, m�t�rgyakon, ruh�zaton, amelyek ez�ltal a c�mertan igen fontos forr�sai is lehetnek.

www.heraldika.hu

Egyszarv� (unikornis): homloka k�zep�b�l kin�v� szarvat visel� feh�r sz�n� l�. K�z�pkori legenda szerint szepl�telen sz�z seg�ts�g�vel megfoghat�, gyakran �br�zolj�k sz�zl�ny �l�be hajtott fejjel. Egyes v�leked�s szerint Krisztus megszem�lyes�t�je, a sz�z pedig Sz�z M�ri�t jelk�pezi. Sevillai Izidor a VII. sz�zadban le�rja, hogy az egyszarv� egy d�f�ssel meg�li az elef�ntot. M�sik nagy ellens�ge az oroszl�n. Az indoeur�pai n�pekn�l az oroszl�n Nap-jelk�p, az egyszarv� pedig a Hold-jelk�p. Anglia �s Sk�cia XVII. sz�zadi egyes�tett c�mer�ben az angol leop�rd (oroszl�n) �s a sk�t egyszarv� szemben �ll egym�ssal. Csod�latos csavart szarv�t betegs�g elleni csodaszernek tartott�k. Sokszor jel�lt�k h�rom sz�nnel a szarv�t, a sz�zet feh�rrel, az �rett n�t v�r�ssel, a koros asszonyt feket�vel.

S�rk�ny: Pikkelyes, krokodilhoz hasonl� sz�rnyas sz�rnyalak, amelynek farka kacskaring�s, sokszor ny�lhegyben v�gz�d�. A kereszt�ny vall�si szimbolik�ban a gonosz, a b�n megtestes�t�je. Kedvelt c�mermot�vum. Az egyh�zi �s v�rosc�mereken gyakran l�that�, ahogy Szent Gy�rgy �s Szent Mih�ly megk�zd a s�rk�nnyal. A S�rk�nyrendhez tartoz� csal�dok c�merein l�that� a pajzs k�r� mintegy r�mak�nt csavarod� s�rk�nyalak.